Tudományos körökben nincs egyetértés a tekintetben, vajon miért több a mellrákos beteg a fejlett országokban, mint az elmaradottakban. Richard Stevens, a connecticuti egyetem munkatársa kollégáival együtt úgy véli, hogy a mesterséges fény megzavarja a szervezet cirkadián ritmusát, vagyis a nappalok és az éjszakák váltakozásának megfelelően működő biológiai óránkat. Ennek következtében megváltozik a hormontermelés mechanizmusa is, kevesebb melatonin termelődik a szervezetben, módosulnak a sejtszintű működés feltételei, és többféle biokémiai folyamat együtthatásának eredményeként gyakrabban alakul ki mellrák.

A fenti teóriát sokan vitatják, mondván, hogy átfogó, a tudományos igényeknek mindenben megfelelő kutatásokat e tárgyban még nem végeztek. Ez igaz, ugyanakkor tény, hogy az éjszakai műszakban dolgozó emberek, például az éjszakás ápolónővérek körében több a mellrákos eset, mint a nappali műszakban dolgozó kollégáiknál. Azt is statisztikai adatok támasztják alá, hogy a vak nőknél ritkábban alakul ki mellrák, mint a látóknál. Egyes feltételezések szerint a gének működésének egyfajta módosulásával magyarázható a mesterséges fény hatása a rákbetegség kialakulására.

Ismert, hogy összefügg egymással a dohányzás és a tüdőrák, illetve a humán papilloma vírus és a méhnyakrák kialakulása. A mellrák esetében azonban további kutatásokra van szükség, hogy fény derüljön a betegség kockázatát növelő életmódbeli vagy környezeti tényezőkre.