Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. aug. 13. (csü) – Ipoly
Itthon

Ismét a védőoltásokról

Ami biztosan nem hat: a BCG-oltás

Többször írtunk már a védőoltásokról, azok valós vagy vélt hasznáról, illetve káráról. A vélemények továbbra is eltérnek, vannak, akik szó (és gondolkodás) nélkül viszik oltani a gyermeküket, és egyre többen vannak, akik szeretnék törvényesen is elkerülni a kötelező oltást.

Elsőként idézünk egy korábbi cikkünkből, amely ugyan a himlő elleni védőoltással foglalkozott, de jól rávilágít annak „hasznára”: egy angol orvos, Edward Jenner feltalálta a tehénhimlővel való oltást, és 1796-ban nyilvánosságra hozta eljárását. Ez az év számít az oltási korszak kezdetének.

Hessen és Bajorország voltak az első német tartományok, ahol 1806-ban bevezették a kötelező oltást a himlő ellen. 1816-ig majdnem minden tartomány csatlakozott hozzájuk. Így 1816 óta állnak rendelkezésünkre pontos számadatok arról, hányan haltak meg himlőben. Már akkor felfigyeltek a járványok hullámzó lefolyására, amelyek minden fertőző betegségnél megfigyelhetők.

Majdnem 125 évig (1816-1925) hevesen cáfolták az orvosok, hogy ez az oltás súlyos agyi károsodásokat okozhat. Amikor prof. Lucksch Prágában 1924-1927 között felmutatta 6 tanulmányát a himlő utáni agyi károsodásokról, amelyet postvakcinalis encephalitisnek nevezett el, már nem volt kérdés, hogy ez az oltási eljárás súlyos károkat okozhat.

Amikor a virológia kifejlődése után meglepetten megállapították, hogy az oltáshoz használt oltóanyag sem a himlő vírusát, sem az emberi himlő vírusát nem tartalmazza, hanem egy, a világon, a szabad természetben sehol sem található vírust (ezt nevezték el vakcinavírusnak), rögtön be kellett volna tiltaniuk az oltást. Tisztában voltak ugyanis vele, hogy hatástalan. Ez ad magyarázatot arra, hogy a 2. világháború vége után Németországban teljesen átoltott területeken újra meg újra előfordult a himlő. Mindezek ellenére egészen 1983. (!) július 1-jéig tartott, amíg az 1875-ben hozott birodalmi oltási törvényt hatályon kívül helyezték.

Amit most megtudhatunk a BCG-oltásról

Nemrég létrejött egy új közhasznú egyesület, az AlterVita, amelynek célja a természetes életmóddal kapcsolatos sokféle reform előmozdítása, és nagyon nagy részben az oltási rendszer reformja is. Az első rendezvényük oltásokkal kapcsolatos vitaest lesz. Infodélutánt szerveznek a következő címmel:

Védőoltások – ami bizonyítottan nem hat: a BCG-oltás
A résztvevők informálódhatnak a BCG-oltással kapcsolatban felmerülő kérdésekről, az oltások hazai és nemzetközi jogi szabályozásáról, a védőoltások előnyeiről és hátrányairól, kockázatairól és mellékhatásairól, valamint az alternatív járványmegelőzésről.

Az eseményen a következő szakemberek véleményét hallhatják, illetve nekik tehetik fel kérdéseiket: Brunen Johann nemzetközi oltásszakértő, a kétezeregy kiadó vezetője, Vajna Virág jogász, Benda Judit gyógyszerész, egészség-tanácsadó.

A beszélgetést Janovics Judit, a Védőoltások című könyv fordítója vezeti.
A rendezvény színhelye: Bugócsiga Tanya, Budapest, VII. Rózsa u. 27.
Időpontja: 2009. március 10., délután fél 3-tól fél 6-ig.
Gyereksarok és biobüfé teszi kényelmessé a délutánt.

A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a bojtar_toth_monika@yahoo.fr e-mail címen, vagy a 06/70/5207566-os telefonszámon, Bojtár Tóth Mónikánál lehet.
Az infodélután ideje alatt a védőoltásokról megjelent hazai irodalmat 33%-os engedménnyel árusítják.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com