A WWF 1996-ban indította el hódprogramját, amely az 1850-es években végleg kipusztított hódok magyarországi visszatelepítését tűzte ki céljául. A hód-visszatelepítési programot kezdetétől az OBI anyagi támogatása tette lehetővé. A program 12 éve során több mint 220 állat sikeres betelepítése történt meg, a teljes magyarországi populáció nagysága pedig meghaladja az 500 egyedet.

Az eurázsiai hódról (Castor fiber), Európa legnagyobb testű rágcsálójáról egykor azt hitték, hogy vízi életmódja miatt a halhoz hasonlóvá válik, ezért húsát böjt idején is fogyasztották. Vízálló prémje nagyon kelendő volt, csizmát és kucsmát készítettek belőle. Olyan „eredményesen” vadászták őket, hogy a 19. század közepére a hódokat kiirtották Magyarországról.

1996-ban Európa egyik legnagyobb ártéri erdőségében, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemencen kezdte meg a WWF Magyarország – az OBI kizárólagos anyagi támogatásával – a hód-visszatelepítési programját, melynek célja az volt, hogy Európa legnagyobb testű rágcsálója ismét megtelepedjék Magyarországon. 1996 és 1998 között a holtág-rendszerben 32 hódot bocsátottak szabadon. 2000-ben és 2002-ben a hajdan kiterjedt lápjairól híres Hanság gazdagodott Németországból származó 24 hóddal.

Hódismeret az iskolákban

A Tisza sem maradhatott ki: a múlt években minden természetvédelmi oltalom alatt álló folyószakasz sorra került. A WWF 221, eddig vadon élő, csapdával befogott egyedet telepített vissza. Időközben a spontán bevándorlás is megkezdődött a Szigetközben, a Rába mentén, és már Zala megyében is felbukkantak a határ túloldaláról származó hódcsaládok.

A telepítéseket minden alkalommal élőhely-felmérés előzte meg. A betelepített hódok szaporodásnak indultak hazánkban. A becslések alapján több mint 500 példány él ma Magyarország területén, a legtöbb család a Szigetközben és a Hanságban. A betelepített és bevándorolt állatokat egyaránt nyomon követik WWF munkatársai, élőhelyeiket szakemberek és természetjárók segítségével kísérik figyelemmel.

„A program támogatásával egy hozzánk közel álló ügyet karoltunk fel, hiszen vállalatunk társadalmi felelősségvállalási tevékenységén belül kiemelt fontosságot kap a környezettudatos gondolkodás és magatartás. Éppen ezért a jövő év elején az ország 17 városában folytatjuk az általános iskolásoknak évek óta sikerrel szervezett hódismereti környezeti órákat is. Fontosnak tartjuk, hogy minél többen ismerjék meg a hódokra különösen jellemző otthonteremtő és otthonfejlesztő gondolkodást is, hiszen mi magunk is ezt valljuk, és áruházainkban a vásárlóink is ezzel találkoznak” – mondta Reiter László, az OBI ügyvezető igazgatója.

(Forrás: Infovilág)