A szakemberek számításai szerint a Tisza vízgyűjtőjén az emberi vízfelhasználás 2015-re 1,5 milliárd m³-re növekszik a mai 1,2 milliárd m³-ről. Ez mintegy 5,5-6%-a lesz a Tisza teljes éves vízhozamának.
Árvízi időszakban alig egy hét alatt szállít a Tisza ugyanennyi, azaz másfél milliárd m³ vizet országunkba, tehát nem a víz mennyiségével van a gond. Sőt, a táj vízigénye még a másfél milliárd köbméternél is nagyobb. Érdekes, hogy éppen ennyi víz van útban, amikor a tiszai árvízi biztonság megteremtéséről beszélünk: a VTT-program (Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése) ennyi víz kivezetésével tervezi megoldani, hogy a jelenlegi töltésrendszer biztonsággal tartsa a vizet.

Mint az adatokból kitűnik, a dolog kulcsa a megfelelő helyen, a megfelelő időben elhelyezett víz. A tavasszal érkező vizet kell megtartani a nyári, csapadékszegény időszakra, a kérdés az, hogyan. A hatalmas, tájba nem illeszkedő tározóknál egy esetleges gátszakadás következményei beláthatatlanok: a Beregben például 2001-ben e vízmennyiség tizede (szinte egy VTT-tározónyi mennyiség) is elég volt házak százainak az összedőléséhez. Ráadásul korántsem biztos, hogy a gigatározók vize nyárra öntözésre alkalmas marad.
Helyettük a víztöbblet visszavezethető a mélyárterekbe, holtágakba, ami jótékony hatással lenne a magaslatok szántóföldjeire, gyümölcsöseire, mellette halat, vízi vadat és friss legelőt adva a vidéknek.
„A vízhiányt mi magunk generáljuk az árvízi víztöbblet elfecsérlésével” – szögezi le Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója. „A másfél évszázada túl nagy sikerrel zárult Alföld vízmentesítése-program következményei mára tisztán látszanak. Lassan hozzákezdhetnénk az Alföld vízpótlása program megvalósításához” – mondta a szakember.

(Forrás: WWF Magyarország)