Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2021. jún. 21. (hé) – Alajos,Leila,Alojzia
Itthon

Vezet a tüdő-, emlő- és vastagbélrák

Miért nem megyünk rákszűrésre?

A vártnál – tervezettnél – jóval kevesebb ember jelenik meg a különféle rákszűrő vizsgálatokon, a nyilvántartás nem egyértelmű, a szűrések nem elég hatékonyak. Többek között ez derül ki az onkológiai szűrőprogramokkal foglalkozó, május végén közzétett ÁSZ-jelentésből.

3/2. oldal

A jelentés szerint a 2001-es keltezésű, 10 évre szóló népegészségügyi program általános célként a 65 évnél fiatalabbak daganatos halálozásának 10 százalékos csökkentését tűzte ki célul, ezen belül az emlőráknál 20, a méhnyakráknál 50, a vastagbélráknál 10 százalékos csökkenést jelölt meg. A 2013-ig tartó Johan Béla program alapcélja: a 70 évesnél fiatalabbak daganatos halálozásának 5-10 százalékos csökkentése. Az emlőrákban meghaltak létszámának 30 százalékos csökkentését többek között azzal akarja elérni, hogy 70 százalékosra növeli a szűrésen részt vevők létszámát.

Ugyanez a cél a méhnyakrák esetében, amelynek halálozási statisztikáját 60 százalékkal csökkentené úgy, hogy az abban érintett korosztályok tagjainak 70 százalékát rávenné a szűrővizsgálaton való megjelenésre. Ugyanilyen módszerrel kívánják 20 százalékkal csökkenteni a vastagbélrákban meghaltak számát. A „21 lépés” program 10 év alatt, vagyis 2015-ig, 15 százalékkal csökkentené a rák miatt bekövetkezett halálesetek számát.

Nagyra törő célok, akadozó gyakorlat

Az ÁSZ szakemberei a programokban megfogalmazott célok, vagyis az emlő- a méhnyak- és a vastagbélrák szűrések végrehajtását és a várható eredményeket vizsgálták. Megállapították, hogy a szervezett szűrővizsgálatok végrehajtásához a jogi háttér már 1998-óta adott volt. Egy későbbi jogszabály azt is meghatározta, hogy mely korcsoportok, társadalmi rétegek számára a legfontosabbak a szűrővizsgálatok.

Ennek értelmében 2001 óta minden érintett személyes meghívót kap az aktuális szűrővizsgálatra az egészségügyi szolgáltatótól. A szervezett emlő-szűrővizsgálatokra például 2002 óta kétévenként minden 45-64 éves nőt írásban invitálnak, a 25-65 éveseket pedig háromévenként hívják méhnyak szűrésre. Ezzel szemben az 50-70 évesek vastagbélszűrési programja csak kísérleti projektként működik, és abban az érintettek többsége nem vesz részt.

A szűrővizsgálatok eredményeit a nemzetközi tapasztalatokra alapozó hazai becslések a programok kezdetétől számított 5-7 évre várják. A külföldi adatok szerint ez alatt az idő alatt (a magas kockázatú csoportok nagy létszámú szűrése esetén) átlagosan egyharmadával csökkenhet a rákhalálok száma. Ezen belül 20 százalékkal kevesebb lesz az emlőrákban, 50 százalékkal a méhnyakrákban, 10 százalékkal a vastagbélrákban elhaltak létszáma.

Az eredmények eléréséhez viszont feltétlenül szükség van egyrészt az érintett lakosság aktív, nagy létszámú együttműködésére, másrészt a szűrőállomások költséghatékony működtetésére. Előbbinek alapfeltétele az országos méretű, minden érintettet elérő tájékoztató, felvilágosító kampány.

Az ÁSZ-ellenőrzés megvizsgálta, hogy megfelelően, kellő hatékonysággal használták-e fel az anyagi erőforrásokat, a programok végrehajtásakor érvényre jutott-e az esélyegyenlőség elve, továbbá az intenzívebb, szervezett szűrések eredményeként valóban megmutatkozott-e az elsősorban a szűrőprogramok által megcélzott rákfajtákban a meghaltak létszámának a csökkenése. A várható eredmények kimutatása céljából a 2001-2006-os időszakot, vagyis az elindított 10 éves programok első 1-6 évét vizsgálták.

Megbízhatatlan adatgyűjtés

Az állam 2003-2007 között összesen megközelítően 1130 milliárd forintot költött a fenti betegségek szűrésére. A szűréseken való részvételre és a megelőzés fontosságára felhívó tevékenységre uniós forrásból 2 milliárd forintot fordítottak. A tényleges, számszerűen kimutatható eredmények a ráfordítások ellenére sem deklarálhatók egyértelműen, aminek az oka az, hogy a különféle adatokat más-más intézményben tartják nyilván, és azok összesítésére nincs ellenőrzött, integrált információs rendszer, nem épült ki a szűrés minőségbiztosítási monitorozó rendszere. Ebből következik, hogy a különböző adatbázisokból a szűrővizsgálatok eredményessége és hatékonysága külön-külön nem mérhető és nem igazolható – állapítja meg a jelentés.

Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!

Hozzászólások
#1 szentmisi 2008-06-25 20:32:10
 
T. Lóránth Ida!
Ha néha minket pácienseket is megkérdezne valaki vajon miért nem megyünk el a szűrésekre talán némi változtatással - többen is elmennénk.
Én csak a magam nevében mondhatom de, mivel megbeszéltük tudom többen is így gondolják!
Tehát. Nagylétszámú lakótelepen élek, sokan kaptunk meghívót méhnyakszűrésre.10 páciensből 9-et hívott vissza az orvos magához műtétre. (igaz ez sok éve volt)Én is kaptam beutalót,összetéptem. Másik orvos később megkérdezte miért is kellett volna vajon műteni? Gondolom pénz miatt! Mert nem volt mit műteni. Részemről teljes bizalmam elveszett az orvosban. Nem megyek hozzá.
Tőlünk 10 percnyire van Egészségház, ahol el tudják végezni az emlőszűrést, de nem kapott rá támogatást. Kb. fél órát kell utazni a másik helyre. Ha úgy érzem nincs gondom, biztosan nem megyek oda. Vétek egy felszerelt rendelőt nem kihasználni és minket utaztatni, amikor itt van mellettünk a lehetőség! Hatalmas a káosz. Csak akkor megyek ha nincs más mód...
Üdvözlettel: Szenti Ágnes

Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com