Az előrejelzések szerint Magyarországon erre az intézkedésre 2009-2010 táján kerülhet sor.

2003 májusában született meg az első nemzetközi közegészségügyi szerződés, amely a dohányzás általános visszaszorítását célozza. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megfogalmazott megállapodást mind a 192 tagállam elfogadta. Az Európai Unió egészségügyi szakemberei már évekkel a WHO-szerződés aláírása előtt felhívták a figyelmet a passzív dohányzás veszélyeire, és különböző ajánlásokat fogalmaztak meg annak visszaszorítása céljából.

Eddig 11 tagállamban

Ezeket az ajánlásokat minden tagállam figyelembe veszi, ám a tiltás törvényi szabályozása országonként más, a helyi igényekhez és lehetőségekhez alkalmazkodó. A munkahelyi és zárt közterületen történő dohányzás teljes tilalmát eddig például 11 tagállamban vezették be. Elsőként Írországban, a legutóbb, ez év elején Franciaországban.

A szigorú intézkedések életbelépésével a passzív dohányzás elszenvedésének esélyeit jelentősen csökkentették, ami azt jelenti, hogy a szakemberek várakozása szerint néhány éven belül kevesebb lesz a légzőszervi beteg a tiltást meghozó országokban. Ennek következtében pedig csökkenhetnek az egészségügyre költött kiadások, illetve a betegségek/halálozások miatt keletkező gazdasági károk. A nem dohányzók védelmébe hozott tiltásokat széleskörű és hosszú időn át tartó tudományos vizsgálatok eredményeire alapozták.

A tüdőrák háromszoros kockázata

Bizonyított tény például, hogy a dohányossal élő nemdohányzónak 20-30 százalékkal nagyobb a kockázata a tüdőrák kialakulására, a munkahelyi passzív dohányzás pedig 12-19 százalékkal növeli az erre való esélyt. A dohányos nemdohányzó élettársának koszorúér-betegségekre való esélye 25-30 százalékkal nagyobb, mint annál, akinek senki sem dohányzik a családban.

A tiltó intézkedések bevezetése előtt az uniós tagállamokban évente körülbelül 80 ezer passzív dohányos halt bele az akarata ellenére beszívott cigarettafüst ártalmaiba. A Magyar Dohányzásellenes Koalíció adatai szerint Magyarországon az aktív dohányzás évente 320-330 milliárd forintos kiadást jelent a társadalomnak és a költségvetésnek. A Gazdasági Kutató Intézet 2004-es statisztikájának számai azt mutatják, hogy a hazai fekvőbeteg ellátás költségeit 13-14 milliárd forinttal növelte a dohányosok kezelése, akiknek a szenvedélyük miatt kialakult betegségek következtében hozzávetőlegesen 28 milliárd forintos jövedelemkiesésük keletkezett. Háziorvosi ellátásuk 7-7,5 milliárd forintba került, táppénzükre 9,5 milliárdot költött az egészségügyi büdzsé, rokkant nyugdíjazásuk pedig 36-37 milliárd többletterhet jelentett. A felsorolt adatok csupán a dohányosok által okozott károkat mutatják, ehhez számolandók még a megbetegedett passzív dohányosok kezelésére fordított költségek. Ami a fekvőbeteg ellátásban körülbelül 2 milliárd forintos plusz kiadást jelent, a betegek jövedelemkiesése hozzávetőlegesen 1,5 milliárd, az így keletkező összkiadás pedig évente 16-17 milliárd forintra tehető.