Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2024. júl. 15. (hé) – Henrik,Roland,Vlagyimir
Itthon

Lóránth Ida:

Külföldre vágyódó medikusok – körkép

Az egészségügyben történt változások emberi erőforrásra gyakorolt hatásaival idén két szakmai fórum is foglalkozott. Mindkét fórumon kiemelt hangsúlyt kapott az egészségügyi dolgozók migrációjának kérdése. Évente 6-700 orvos távozik Magyarországról külföldre.

2/2. oldal

Németországban az orvosok száma a 90-es évek óta folyamatosan növekszik. Míg 2004-ben 394 ezernél valamivel többen praktizáltak, addig tavaly már 407 ezren. Mégpedig annak ellenére, hogy ezzel párhuzamosan nőtt az elvándorlók száma is. Tavaly, amikor 2600 német orvos hagyta el az országot, 14 százalékkal többen voltak, mint 2005-ben. A legkedveltebb célországok: Svájc, és Ausztria. Nagy-Britanniába és a skandináv országokba is szívesen szerződnek.

A külföldre távozó orvosokat más államokból betelepülőkkel pótolják, elsősorban görögökkel, osztrákokkal és kelet-európaiakkal (lengyelek, szlovákok, ukránok), illetve Iránból érkezőkkel. 2006-ban az orvosi kamarákhoz első alkalommal bejelentkezők 15 százaléka külföldi volt. A külföldi orvosok többsége a régi NDK tartományaiban helyezkedik el, ott tavaly az arányuk 12,4 százalékos volt. A teljes német orvostársadalomban a külföldi orvosok aránya 5 százalékra tehető. A kórházakban ennél magasabb az arányuk, ott 8,5 százalékos.

Elvágyódó rezidensek

A SE Egészségügyi Menedzserképző Központ és a Magyar Rezidens Szövetség 2004-2007 között vizsgálta az egészségügyi humán erőforrás megoldatlan kérdéseit. Kutatásukban (Dr. Eke Edit, Griasek Edmond, dr. Gaál Emília, dr. Szócska Miklós: Migrációs potenciál és motivációs erőtér a magyar rezidens orvosok és orvostanhallgató körében) vizsgálták többek között a fiatal szakemberek migrációjának motivációit. Megállapításaik szerint a vizsgált csoportban (összesen 1767 fő) a migrációs hajlandóság elérte a 60-70 százalékot, ebből (a külföldi munkavállalás ügyében tett aktív lépések megtételével) 10 százalék realizálódott. A célországok között leggyakrabban az angol és német nyelvterület, illetve Skandinávia szerepelt.

Az elvándorlás szempontjából 2004-ben vezető szakterület volt: az aneszteziológia, az ortopédia, a sebészet és a családorvoslás; 2005-ben a családorvoslás, az aneszteziológia, a sebészet, a belgyógyászat; 2006-ban pedig az aneszteziológia, a családorvoslás, a radiológia és a sebészet. A hazai adatok szerint ezekben a szakmákban nálunk is orvoshiány tapasztalható. Az aneszteziológiában 7,2 százalékos, a családorvoslásban 1,1, a radiológiában 12,8, a sebészetben 7,4, illetve a pszichiátriában 10 százalékos a szakorvoshiány. A vizsgálatban szereplő rezidensek közül 2007-ben az aneszteziológusok 88,2 százaléka, a traumatológus-ortopédusok 85,7 százaléka, a radiológusok 100 százaléka, a patológusok 80 százaléka,a belgyógyászok 88,9 százaléka, a pszichiáterek 71,4 százaléka fontolgatta a külföldi munkavállalást.

A motivációs szempontok közül a magasabb külföldi fizetés és az abból származó megtakarítási lehetőség a legerősebb (a válaszadók 4,55 százalékánál fő szempont), ezt követik a jobb munkakörülmények (4,19 százalék), a jobb életminőség (4,37), a szakmai fejlődés (4,33), illetve a kedvezőbb külföldi szakmai lehetőségek (3,96 százalék).Az itthon tartó tényezők közül legerősebbek a családalapítási, gyermekvállalási szándék (4,57), a baráti környezet, a környezetéért érzett felelősség, a hazaszeretet voltak.

Magasabb fizetésért maradnának itthon

A külföldre vándorlástól a válaszadók egy része elállna, ha itthon az általa reálisnak vélt nettó havi fizetést megkaphatná. 56,6 százalékuk szerint ez az összeg kezdő orvosoknál 2-300 ezer Ft volna, több mint 20 százalékuk úgy véli, legalább 3-400 ezer Ft kellene legyen a nettó kezdő fizetése, 2,1 százalékuk pedig 500 ezer Ft felett szeretne keresni. A szakorvosjelölteknek a 43 százaléka legalább 3-400 ezres fizetést akarna, 10 százalékuk pedig fél millió felettit. A válaszadók 34 százaléka szerint kezdő szakorvosként legalább nettó 4-500 ezer forintot kellene keresniük, és csaknem ennyien gondolták, hogy fél milliónál többet.

A külföldi munkalehetőségek iránt a megkérdezett rezidensek majdnem 40 százaléka közvetlenül az általa megcélzott intézménynél érdeklődött, hazai munkaközvetítő segítségét 23 százalékuk vette igénybe. Szakmai szervezeteknél pedig 36 százalékuk érdeklődött. A legtöbben (74 százalék) az interneten gyűjtöttek információkat, illetve (36 százalékuk) a hirdetéseket böngészte. Jelentős azoknak a száma is (69 százalék), akik ismerősöktől informálódtak. Még a szakvizsga megszerzése előtt szeretne külföldön elhelyezkedni a rezidensek 54 százaléka, azonnal a szakvizsga után 23 százalékuk és majdnem ugyanennyien csak később. Pár év külföldi munka után körülbelül a rezidensek 53 százaléka térne vissza Magyarországra, 3,1 százalékuk viszont úgy nyilatkozott, hogy soha többé nem jönne vissza.

A felmérést összegző szakemberek kiemelten hangsúlyozzák: a migrációs szándékok folyamatosan változnak és befolyásolhatók. Felhívják a figyelmet arra is, hogy jelenleg hiányosak és megbízhatatlanok a hivatalos statisztikák az egészségügyi dolgozók valóságos migrációs adatairól. Gyakori jelenség a párhuzamos munkavállalás, a külföldi intézményekben hét végi ügyeletek vállalása. Erről sehol sem készült statisztika. Éppen ezért szükség volna a hazai migrációs folyamatok feltérképezésére és a pontos adatok rögzítésére, mert ezek alapját képezhetnék egy jövőben megvalósítandó, a munkaerőt itthon tartó HR stratégia kialakításának. Ehhez viszont szükség van az életpálya modellek, helyi programok kidolgozására, a szakmai lehetőségek kibővítésére, illetve az oktatás során az orvosjelöltek motivációinak alakítására.

Lóránth Ida

A szerző egyéb cikkei:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com