Ezek a módszerek mindenki számára megkönnyítik a hozzáférést a teljes körű tartalomhoz, javítják a tévézés élményét, derült ki az UPC – sorban immár ötödik – páneurópai televíziós felméréséből.

A kisméretű, alig látható feliratok egyébként a magyarokat zavarják a leginkább: itthon a nézők háromnegyedének van ezzel gondja. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az egészségügyi valóság érdekesebb a kórházi sorozatoknál: többen néznének beszélgetéseket, dokumentumfilmeket és valóságshow-kat, mint House-t, Meredith Grey-t vagy Ross doktort. Ha már sorozat, akkor viszont a külföldiek mindenütt verik a hazaiakat. Sokan még valódi műtéteket is szívesen végignéznének, a magyarok azonban ebben a kérdésben a legkonzervatívabbak a kontinensen. Az is kiderült, hogy a tévékészülék sokak szerint alkalmas lenne orvosi távkonzultációk közvetítésére is.

Az UPC anyavállalata az idén immár az ötödik alkalommal végeztette el átfogó televíziós felmérését. Az európai nézőközönség televíziózási szokásait kutató felmérésekben a múlt években – a Research International vezető nemzetközi piac- és közvélemény-kutató intézet segítségével – megvizsgálták már a karácsonyi ünnepek alatti tévézési módokat, a hír- és tájékoztató műsoroknak a nézők által érzékelt hitelességét, a kereskedelmi és közszolgálati csatornák, illetve az egyes műfajok kedveltségét, valamint a szülők hozzáállását gyermekeik tévé előtti ücsörgéséhez.

Alig látható képernyőfeliratok

Tekintettel az európai lakosság folyamatos elöregedésére, most arról kérdezték 11 európai ország mintegy hatezer nézőjét, miként fogadják a tévézést segítő olyan kiegészítő szolgáltatásokat, mint a feliratozás, nyelvválasztás, nagyítási lehetőség, illetve milyen újítások könnyíthetnék meg számukra a tévénézést. A páneurópai felmérés arra is választ keresett, hogyan vélekednek a nézők az egyre gyarapodó orvosi sorozatokról és magazinműsorokról.

A felmérés eredménye szerint a tévéképernyőn megjelenített feliratokkal kapcsolatban Európa-szerte a legnagyobb gond, hogy a szöveg nem elég kontrasztos, ezért nem különül el kellőképpen a háttérképtől (a válaszadók 31%-a kifogásolta), illetve, hogy a képernyőfelirat (29%) és a teletext szövegének betűi (18%) túlságosan aprók. Ez a probléma a legtöbb esetben független a tévénézés távolságától (ami többnyire 2-4 méter), és nagyobb mértékben sújtja a kelet-európaiakat. Úgy tűnik, Európában leginkább (43%-ban) a magyar nézők érzékelik, illetve tapasztalják túlzottan kis méretűnek a képernyőfeliratokat és a szövegek rossz kontrasztja is (a csehek mellett) minket zavar a legjobban (47%).

Összességében nálunk mondták a legkevesebben azt, hogy semmi problémájuk sincs a képernyőszövegekkel: a honi nézők háromnegyede talál bennük kifogásolnivalót.

Nem használjuk a teletextet

Ilyen körülmények között nem csoda, ha ezeket a szolgáltatásokat a többség egyelőre alig használja. Noha a műsorok teletexten keresztüli feliratozása széleskörűen elérhető, az európaiak több mint fele, nálunk pedig 42% soha nem él vele, és csak 32% (itthon 44%) kapcsolja be alkalmanként. Az aktuális tévéprogramot is legkevésbé a teletextből keresik ki honfitársaink (bár még mindig 50%-ban), miközben a tévéújságokból 55%-ban tájékozódnak, a leggyakrabban (62%-ban) pedig már a weboldalakról gyűjtik be a szükséges információkat a műsorkínálatról.

A vizsgálatok alapján határozott többségi igény mutatkozik olyan kiegészítő szolgáltatások iránt, amelyek megszüntetik a televíziózási akadályokat, mindenki számára megkönnyítik hozzáférést a teljes körű tartalomhoz, és így növelik a tévézés élményét. A leginkább vágyott kiegészítő szolgáltatások az alábbiak:

• nagyítási (zoom) funkció (a válaszadók 43, itthon 49%-a tartja fontosnak)
• a felirat betűméretének és színének beállítása (38, illetve 49%)
• szinkron minden műsorhoz (átlag 27%, ezt a magyarok szeretnék leginkább, 50%-ban)
• feliratozási lehetőség minden műsorhoz (24, illetve 14%)