Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. okt. 24. (szo) – Salamon
Életmód

Vass Viktória:

Miért változnak a fogyasztási szokások?

Vannak általánosan fennálló értékek, amelyek a mai napig nem változtak és mindenki által elfogadottak (mint pl. boldogság, szabadság, élet tisztelete), de vannak újabban megjelent „értékek”, mint például a jólét, ami sokak számára a boldogsággal szinonim fogalommá vált.

2/2. oldal

Megismerés, társadalmi hely

Már az előzőekben kifejtettem, milyen fontos lett az individualizáció napjainkban – egyrészt az egyéneknek fontos lett az önkifejezés, a szabadság (általában a közösségtől való) – és hogy ez javakban hogyan fejeződhet ki. Emellett ez a fajta önkifejezés „segíthet” abban, hogy másokat megismerjünk, hogy a világról ismereteket szerezzünk (ismeretterjesztő irodalomhoz, médiához juthatunk ezáltal), ezek mellett státusszimbólumok is lehetnek, kijelölhetik a társadalmi helyet.

Fenntartható fogyasztás

„Az alapvető szükségletek kielégítésére és az életminőség javítására irányuló szolgáltatások és termékek használata, miközben a természeti erőforrások és mérgező anyagok használata, ezzel együtt a hulladék és mérgezőanyag kibocsátása minimálisra csökken azzal a céllal, hogy a jövő generációinak szükségleteit ne veszélyeztesse.”
(Fenntartható fogyasztási lehetőségek, Stratégiák a változtatáshoz, Beszámoló döntéshozók számára, UNEP, 2001, Genf)

Ez a definíció tulajdonképpen a fenntartható fejlődéssel párhuzamosítja a fenntartható fogyasztást, vagyis a fejlődés „kellékének” tartja azt. Ezt a két fogalmat mégsem szabad összekeverni, tekintve, hogy az utóbbi már a környezetszennyezés mérséklésére is javaslatot tesz, nevezetesen a definícióban kiemelték a hulladék, illetve mérgező anyagok kibocsátásának csökkentését. A „fenntartható fogyasztással” kapcsolatban kétféle megoldást javasolnak: hulladék kibocsátásának csökkentése, fogyasztási célok, módok megváltoztatása, tudatosítása.

A túlzott fogyasztás környezeti hatásai

Amellett, hogy a Földön élők száma folyamatosan nő, az igények is egyre nagyobbak lesznek, tágabb lett a körük, és persze nem kiegyenlítetten jelentkeznek. Habár az alapszükségletek a világ minden részén ugyanazok, mégis ezeknek és az ezektől eltérő, de kielégíthető szükségleteknek a köre a „fejlődő” és a „fejlett” részeken nem hasonló eloszlású. (A fogyasztás mértékét igazából a fejlett országoknál kellene csökkenteni, a luxuscikkek nagy része viszont a „fejlődő” országok földjeiről származik, ahol sokszor viszont nem tudják az alapvető élelmiszereket sem előállítani. – Pataki György-Takács-Sánta András). A „szegények” és a „gazdagok” között nőtt a különbség, de az egy főre jutó fogyasztás is.

A természetátalakító tevékenység mértéke függ a népesség nagyságától, az egy főre jutó termelés/fogyasztás mértékétől és az egységnyi gazdasági termelés környezeti hatásától. Ha ezt a természetátalakító tevékenységet akarjuk csökkenteni, vagy a termelési módon, vagy a fogyasztás mértékén lehetne/kellene változtatni (Pataki György-Takács-Sánta András). Az utóbbi esetben sokkal nagyobb az egyéni felelősség szerepe, csak életmód-változtatással lehet elérni.

Összefoglalásként: elviekben el lehetne érni, hogy a fogyasztás mértéke egy adott szinten stabilizálódjon, de ez csak részben függ a gazdasági, társadalmi, politikai, mentális feltételektől, mivel ezek egymásra hatnak, a cél eléréséhez tehát mindegyik hatáson változtatni kellene. Emellett lehetséges, hogy egy adott kor értékrendszerét – ami nagymértékben meghatározza az emberek viselkedését – egyáltalán nem lehet megváltoztatni.

Vass Viktória

Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com