Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2024. márc. 29. (pé) – Auguszta
Életmód

Gillich István:

A méhek és a geopatikus sugárzások

Neves radiesztéziai kutatók – köztük dr. Hernádi Mihály ismert orvos – tapasztalatai is igazolták, hogy a földsugárzás erős befolyásolást gyakorol nemcsak az emberi szervezetre, hanem az állatokra is. Saját méhészetemben ezt már évekkel ezelőtt megtapasztaltam.

2/1. oldal

Érdekes megfigyelés, hogy az államalkotó rovarok, köztük a méhek is eltérő módon reagálnak a földfelszín alatt futó vízerekre és egyéb geopatikus hatású sugárzásokra, főként azok kereszteződési pontjaira. Méhészeti körökben ismert tény, hogy egy méhállomány vegyes erősségű méhcsaládokból áll. Régi tapasztalat, hogy egyes méhcsaládok állapota nagymértékben függ az anyaméh, vagyis a méhkirálynő korától, fejlettségétől, petézőképességétől.

Ahol valamilyen oknál fogva a család legyengül, népessége lecsökken, szükség van a méhész beavatkozására. Ilyenkor a méhész idejében fiatal, termékeny anyára cseréli a régit.

Örökletes védekezőképesség

Mi a helyzet a szabad természetben? A vadon élő vagy a kirajzott méhek szívesen keresik fel az öreg fák odvas üregeit. Így volt ez sok ezer évvel ezelőtt is, amikor az ember még nem foglalkozott intenzív méhészkedéssel. Jól tudjuk, hogy ezek az odvas, bütykös és csavarodott törzsű fák a vízerek, az intenzív földsugárzás kereszteződéseiben találhatók. Mégis a méhek és egyes vadon élő állatok kedvenc tartózkodási helyei a faodúk. Nyilvánvaló, hogy az úgynevezett geopatikus sugárzások által előidézett állapot, illetve a szabad elektronok intenzív áramlása ezen zónák felett összefügg egyes élőlények viselkedésével.

Az évezredek során a méhek szervezetében olyan örökletes védekezőképesség alakult ki, melynek segítségével képesek elviselni a faodúban uralkodó földsugárzás hatását, sőt az életműködésük is élénkül a földsugárzás egyébként depolarizáló hatására. Ugyanez figyelhető meg a méhkaptárak hasonló körülmények közé helyezésénél. Az ilyen kaptárakban valamilyen titokzatos erő serkentően hat a méhkirálynő szaporító képességére éppúgy, mint a dolgozó méhek szorgalmára.

Akár 50%-kal több akácméz

Megfigyeltem, hogy tavasszal az úgynevezett geopatikus kereszteződési pontokra helyezett kaptárakban a viszonylag gyengén telelt családok is – hasonló tavaszi serkentő etetés mellett – hamarabb megerősödnek, és az akácvirágzás idejére termelőképes családokká fejlődtek. Azonos erősségű méhcsaládok is eltérő mennyiségű, gyakran 50%-kal is több akácmézet gyűjtöttek. Például 1992-ben a tavaszi szárazság miatt az akác nektártermelése csak a virágzási időszak végére, mintegy 5-7 napra korlátozódott. Ennek ellenére az akkori 12 kilogrammos átlagos hordási teljesítmény mellett az ilyen földsugárzás által befolyásolt méhcsaládoknál 18 kilogrammos hordást is tapasztaltam, ami a pergetéskor derült ki.

Érdekes módon a sugárzónák kereszteződési pontjai a méhek telelését negatívan befolyásolják, ezért ilyenkor ajánlatos a kaptárak áthelyezése.

További összefüggések tapasztalhatók a méhészeti termékek felhasználása és a földsugárzás ártalmainak elhárítása között.

A méz táplálkozási értéke közismert. Emellett apiterápiás szerepe sem szorul bizonyításra.

A szerző egyéb cikkei:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com