A korai halálozások és a súlyos betegségek előfordulásának száma az ország régióiban és a különböző társadalmi rétegeken belül is jelentős különbségeket mutat. A különbségek okait vizsgáló kutatások szerint a lakosság szociális és gazdasági helyzete, lakóhelye, nemzetiségi és nem szerinti különbözősége mellett az iskolázottság foka is fontos szerepet játszik a várható élettartam, illetve az egészségben eltöltött életévek alakulása szempontjából – állapítja meg a Kovács Katalin és Hablicsek László szerzőpáros, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet megbízásából készült tanulmányában (Iskolázottság és halandóság). Eszerint a legalább középfokú vagy annál magasabb iskolázottsággal rendelkező népesség körében statisztikailag is jól kimutatható a hosszabb élettartam.

A tanulás egészséget is adhat

A kutatás kiinduló bázisaként a KSH adataiban szereplő iskolai végzettség, illetve a népesség halálozási adatai szolgáltak. A halandóság és egyéb demográfiai tényezők szempontjából külön kategóriában foglalkoznak az alapfokú végzettséggel sem rendelkezőkkel. A tanulmány szerint a nyolc osztályt el nem végzettek körében legrövidebb az élettartam. Az átlaghoz képest a legalacsonyabb végzettségű férfiak életév vesztesége átlagosan 2,9 év, a nőké 1,6 év.

A statisztikai adatok világosan mutatják, hogy az alapfokú képzéstől a magasabb iskolai végzettség irányába vizsgálódva tendenciaszerűen emelkedik a várható élettartam. Noha a főként nyolc osztályt, illetve szakmunkásképzőt végző férfiak körében a rendszerváltás környékén bekövetkezett némi csökkenés, az ezredfordulóra kiegyenlítődtek az arányok, és 1980-hoz képest ma már kétéves életév nyereséget tudhatnak a magukénak. Nemcsak a férfiak, hanem az ebbe a kategóriába sorolható nők is.

A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél nem beszélhetünk átmeneti élettartam csökkenésről. Helyette átlagosan emelkedés tapasztalható, amelynek üteme előbb lassú, majd a kilencvenes évek derekán gyorsabb, ma viszont megint lassabb ütemű. A 30 éves korban várható élettartamhoz ennek a társadalmi rétegnek ma a férfiaknál 3,4 év, a nőknek 5 év az életév nyeresége. Ugyanez a felsőfokú végzettségűeknél 4,7, illetve 4,6 év.

Változó életesélyek

Az utóbbi csaknem 20 évben a változó gazdasági és szociális körülmények miatt tovább nőttek az életkilátás különbségei az iskolázottak és az alapfokon képzettek között. Míg 1968-90 között átlagosan 8,9 év volt a különbség, addig jelenleg 16,5 év. A nőknél az előny a rendszerváltás óta 10,2 évre növekedett. Ha figyelembe vesszük a két nem között a halandóság szempontjából a nők részéről fennálló előnyt is, akkor megállapítható, hogy egy azonos korú, legalacsonyabb végzettségű férfihoz képest a legmagasabban kvalifikált nő valószínűleg 20 évvel fog tovább élni. Egy statisztikai szempontból átlagos, 30 éves magyar férfinak 75 százalék az esélye arra, hogy megéli a 60. születésnapját, egy nőnek 90 százalék. Vagyis minden negyedik férfi és minden tizedik nő meghal – még a nyugdíjba vonulása előtt. Ehhez képest a legalacsonyabban iskolázott férfiak esélye 50 százalékos, a nőké pedig 25 százalékos a korai halálra. Ami azt jelenti, hogy minden második (8 osztályt sem végzett) férfi és minden negyedik nő meghal még aktív korában.

A férfiak halandóbbak

A kutatók azt is megvizsgálták, melyik volna az az ideális helyzet, amikor egy mai 30 éves legnagyobb eséllyel elérhetné majd a 80. életévét is. Az általános demográfiai számok szerint a férfiaknak a háromnegyede meghal a 80. születésnapja előtt, a nőknek pedig a fele. Ezek az adatok sokkal kedvezőbbek, mint a 80-as évek végének statisztikái.