Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. aug. 10. (hé) – Lőrinc
Egész-ség

A testet, lelket erősítő fa

A bükkerdő frissít, jókedvre hangol

Európa nagy részén évszázadokon át az ínséges idők ismert eledele volt a fakéreg. A tölgy, bükk kérgét megőrölve lisztpótlónak használták, olykor fűszert kevertek hozzá. Ha anyagi helyzetünk miatt ugyan is nem tartunk még itt, élettani hatása miatt érdemes kipróbálni a kérget.

Bükkfa (Fagus sylvatica L.) jellemzően középhegységeink magasabb régióiban fordul elő. Magas termetű, egylaki, egyivarú fa, szélbeporzású virágokkal. A kérge sima, amolyan elefántszürke színű. Vesszőin hosszan kihegyezett, szúrós, rozsdabarna pikkelyekkel fedett rügyek ülnek (lombfakadás előtt ez is segít felismerni). A hajtásrendszerére jellemző, hogy az oldalhajtások eredésénél, a főtengelyen a japán bajuszra emlékeztető ágripacs látható. Lomblevelei ép szélűek, tojásdadok, színükön fényesek. A levelek éle rendszerint gyengén hullámos. A levél színe csupasz, fonákja az erek mentén eleinte selymes szőrű. A porzós virágok lelógó nyeles, kettősbogas barkavirágzatban helyezkednek el.

Hogyan használták régen?

A bükknek régebben a makktermését gyűjtötték be. Főleg állati takarmánynak szedték, de ínséges időkben kenyérpótlónak is számított. A makktermés magja ehető, a fiatal levelek jók salátákba, levesekbe, savanyúság eltevésénél is használják. A bükk makkjából olaj sajtolható, ezt főzésre, világításra használták. Az emberi fogyasztásra szánt bükkmag héját leszedték, kemencében megszárították, hogy elveszítse csípős ízét, ezután a héjat megőrölték. A makk héját leszedve és tűzhelyen megpörkölve majd megőrölve kávépótló alapanyagául is szolgált.

Székelyföldön a megszárított, megtört bükkfakérget teának főzve hasmenés, vérhas esetén itatták a beteggel. A bükkfahamuból főzött lúggal hajhullás ellen mosták a hajat. A teát fürdőnek felhígítva bőrgomba, var és rüh ellen használták.

A bükk kérgét állatok kezelésében is hasonlóan alkalmazták. A porrá tört, szárított bükkfakérget kukoricaliszttel szárazon megpirították vagy lósóskával, vérfűvel keverve itatták hasmenés, vérhas esetén. A kéreg hamujának lúgjával a sebes, varas tehenet, lovat, a gyapjú lenyírta után pedig a juhot mosták le.

A bükkfa haszna ma

Ha jut valódi kávéra, esetleg nincs otthon varas tehenünk, a bükkfa akkor is segíthet. A gyógyszeriparban köptetők alapanyagául használják a bükkfa kérgét. Az ipekakuána mellett az egyik leghatásosabb szer a bükkfakéreg, amelynek a lepárlásával nyert olaj fő alkotórésze a gvajakol, ez a nyákoldó, fertőtlenítő hatású vegyület.

A fa hatóanyagait a bőrgyógyászatban használják, emellett a bükk szomorúság ellen is jó! Pszichológiai vizsgálatok bizonyították, hogy ha bükkfaerdőben sétálunk, feltöltődhetünk életenergiával. A bükk ugyanis kigyógyít a búskomorságból, visszaadja jókedvünket, erősít, frissít. Aki vérkeringési zavarokkal küzd vagy túlérzékeny a stresszhatásokra, tartózkodjon minél sűrűbben – hetente legalább egyszer – bükkfák közelében. Már tízperces közelség is elegendő. A fa levelei csillapítják a fejfájást is.

(Forrás: Édenkert.hu)

Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com