Olasz kutatók kísérleteik alapján már 3 évvel ezelőtt megállapították a fenti tényeket, és tovább folytatva vizsgálataikat arra jutottak, hogy a fokozatosan erősödő zene crescendói mérsékelt fokú izgalmat, míg a fokozatosan gyengülő decrescendók ellazulást keltenek a szervezetben.

Vizsgálatok zenehallgatás közben

„A zene folyamatos, dinamikusan változó – és bizonyos fokig előre megjósolható – hatást gyakorol a szívre és érrendszerre. Nemcsak az érzelmek keltenek hatást, ami a szívre és az érrendszerre ható változásokban tükröződik, de – kutatásaink bizonyítják – a fordítottja is lehetséges: a szívben és az érrendszerben végbemenő változások érzelmeket váltanak ki –, a folyamat valószínűleg kétirányú” – mondja Luciano Bernardi, a paviai egyetem belgyógyász professzora.

Összesen 24 kaukázusi rasszhoz tartozó fiatal (24-26 évesek), férfiak és nők vettek részt a kísérletekben. A résztvevők fele gyakorlott énekes volt, a másik felének nem volt zenei képzettsége. A kísérlet alatt fülhallgatón hallgatták a véletlenszerűen kiválogatott klasszikus zenét, eközben EKG-készülékkel, vérnyomást mérő, agyi artérián vérátáramlást mérő, légzést és a bőr ereinek szűkülését mérő készülékkel vizsgálták a reakcióikat.

A zenét a következő 5 klasszikus műből válogatták össze: részletek Beethoven IX. szimfóniájából, egy ária Puccini Turandot című operájából, egy Bach-kantáta, részletek Verdi Nabucco és Traviata című operájából. A zenék között 2-2 percnyi szünetet tartottak.

Lassú zene – gyógyító ellazulás

A crescendo – a zene fokozatos felerősödése – a bőr alatti erek szűküléséhez, vérnyomás-emelkedéshez, a szívverés és a légzés felgyorsulásához vezetett. A hatás mértéke arányos volt a zene jellegével.

A zene szünetében a bőr erei kitágultak, jól észrevehetően csökkent a szívverés szaporasága és a vérnyomás – ellazulás következett be.

A körülbelül 10 másodpercig tartó zenei frázisok – mint amilyeneket a Nabucco Va Pensiero (a híres Szabadság kórusban) hallunk, harmonizálják a szív és az érrendszer ritmusát.

A zenében bekövetkező változásokat (a felerősödést, elhalkulást) folyamatosan követte a szív, az érrendszer és a légzőrendszer.

Bernardi professzor szerint a zenét nem csupán stresszoldásra lehetne felhasználni, de kifejezetten jó lenne gyógyításra és rehabilitációra különféle betegségekben, beleértve a stroke utáni állapotot is.

(Forrás: Független.hu)