Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. aug. 13. (csü) – Ipoly
Egész-ség

Fénykatasztrófa fenyeget

Rákot okozhat a fény hiánya

Lehet, hogy a többműszakos munka hozzájárul a rák kialakulásához? A Kölni Egyetem kutatói több mint 30 nemzetközi tanulmányt értékeltek ki, amelyek az éjszakai műszak, illetve a légiutas-kísérés és a rák közötti lehetséges összefüggéseket vizsgálták. Az eredmények megdöbbentők.

2/1. oldal

Az említett egyetem Munka- és Szociális Egészségügyi, Szociális Higiénia Intézetének munkatársai az összevetések alapján arra az eredményre jutottak, hogy a stewardessek körében mintegy 70%-kal gyakrabban mutattak ki mellrákot, mint más szakmákban tevékenykedő nőknél; a pilótáknál és a férfi légiutas-kísérőknél – a férfi kontrollcsoporthoz viszonyítva – 40%-kal gyakrabban fordul elő prosztatarák. Hasonló statisztikai adatokat kaptak Thomas Erren intézetvezető és munkatársai, akik az éjszakai műszakban dolgozókat vizsgálták.

Nem véletlen, hogy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) már 2007 végén – hasonló adatok birtokában – a nagy eséllyel rákot előidéző rizikófaktornak nyilvánította az éjszakai munkával is járó többműszakos munkarendet. Az ipari társadalmakban a foglalkoztatott népesség 15-20%-a folyamatosan éjszakai beosztásban is dolgozik.

Felborult ritmus – felborult hormonképzés

A több műszakban dolgozóknál előforduló daganatok nagyobb gyakoriságának egyik lehetséges oka az lehet, hogy elszakadtak a nappal-éjszaka ritmusától, vagyis nem követik a fény és a sötétség egyébként stabil váltakozását. Az éjjeli fény megakadályozza a melatonin nevű hormon termelődését, amely felkészíti a sejteket a sötétségre, és ezzel sokféle regenerációs folyamatot indít el. Emellett a melatonin megvédi sejtjeinket a szabad oxigéngyököktől – ráadásul sokkal intenzívebben, mint az ismert antioxidánsok, a C- és az E-vitamin.

Testmintánk több ezer éves, vagyis olyan időből származik, amikor még nem volt mesterséges fény és éjszakai műszak, és nem lehetett előre látni, hogy egyszer lesz majd éjszakai fény. Számos anyagcsere-folyamat és hormonális szabályozás belső ritmust követ, és kapcsolódik a világosságnak és a sötétségnek a Föld forgása által előidézett váltakozásához, ezzel együtt mindenekelőtt a rendszeres, egészséges éjszakai alváshoz. Ekképp az agyalapi mirigy szinte csak az éjszaka első felének mélyalvási fázisaiban választja ki a GH nevű növekedési hormont. A tesztoszteron, a férfi nemi hormon, a pajzsmirigy termelte TSH hormon, valamint a melatonin szinte csak az éjközép alvási fázisaiban képződik kielégítő mértékben.

Belső biológiai óránk

A leptin nevű hormon normális körülmények között alvás közben elnyomja az éhségérzetet. Ha éjszaka ébren vagyunk, alig termelődik leptin, így fokozódik az étvágyunk, többet eszünk és hízni kezdünk. Már maga a túlsúly is növeli a magas vérnyomás, a diabétesz és más betegségek kockázatát, és ehhez társul még az éjszakai műszakban dolgozóknál az alvás közben végbemenő természetes vérnyomáscsökkenés hiánya és a sejtek kisebb mértékű érzékenysége a vércukorhormonnal, az inzulinnal szemben.

Ha reggel, egy ébren töltött éjszaka után cukortartalmú ételt eszünk, akkor a szervezetünknek lényegesen több inzulinra van szüksége a vércukorszint normalizálásához, mint egy jó alvás után. Jens Brüning kölni genetikus szerint a megnövekedett inzulinszint hozzájárul a sejtöregedéshez, és hajlamossá tesz sok degeneratív betegségre, többek között a rákra. Testünkben belső biológiai órák működnek, amelyek nem alkalmazkodtak a maximális hatékonyságra és eredményességre irányuló élet- és munkamódunkhoz.

Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com