Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) április végi adatai szerint az igazolt esetek száma az egész világon 148 volt, közülük mindössze 8 beteg halt meg. Sok ez vagy kevés? Gondoljunk csak bele, egyedül a malária következtében naponta 3000 ember hal meg, és ezt csupán „egészségügyi problémának” tekintik. Igaz, nem létezik olyan maláriaellenes oltóanyag, amely rövid idő alatt dollármilliókat termelne a gyógyszergyártóknak...

Lehet ugyan riogatni az embereket az új járvány veszélyével, de emlékezzünk rá, hogy Bush elnök annak idején azt jósolta: a madárinfluenza 2 millió amerikai áldozatot szed majd. Dr. Mercola ezt másként látta, és megírta könyvét, amelynek már a címében „hírlapi kacsának” minősítette a madárinfluenzát. A kötet a New York Times bestseller listájára került.

A bakteriális „felülfertőződés” ma már kisebb veszélyt jelent

Az amerikai orvos szakíró leszögezi, hogy a most felbukkant influenzatörzzsel korábban senki nem találkozott, az sem emberi, sem állati megbetegedést nem okozott. Kifejti, hogy az összes jelenlegi H1N1 influenzavírus az 1918-as járványt kiváltó vírusból származik. Az a tény, hogy az influenza elleni oltások hol működnek, hol nem, éppen a mutációk következménye. Ezért nem létezik oltás a jelenlegi hibrid vírustörzsre.

Felhívja a figyelmet dr. Mercola egy fontos tényre. Tudjuk, hogy az 1918. évi járvány másfél esztendő alatt világszerte 50-100 millió áldozatot szedett. Ezt azonban nem maga az influenza okozta, hanem az, hogy az influenzás betegek „felülfertőződtek” a Streptococcus pneumoniae baktériummal. Modern világunkban azonban a vírusfertőzést kísérő bakteriális szövődményeket sokkal könnyebb megfelelően kezelni, ezért az új járvány – ha lesz egyáltalán – jóval kisebb veszélyt jelent számunkra.

Mercola doktor idézi Paul Ewald evolúciós biológust, aki a madárinfluenza járvány idején az Esquire magazinban rámutatott: ahhoz, hogy a madárinfluenza az embereket fenyegető járvánnyá váljék, a vírustörzsnek egyszerre nagyon virulensnek és könnyen terjedőnek kell lennie. Ugyanez ma is igaz a sertésinfluenzára. Napjainkban természetesen egészen mások az életkörülmények, mint amilyenek az I. világháború végnapjaiban voltak a legyengült frontkatonák esetében. Ami pedig a közelmúltban a madárinfluenzát járványossá tette, az éppen a kelet-ázsiai zsúfolt, nem éppen higiénikus csirkefarmok, vágóhidak és piacok világa.

Emlékszünk az érintett állatok – Ewald szerint teljesen feleslegesen történt – tömeges elpusztítására. Valójában elegendő lett volna, állítja a kutató, ha az állatokkal közvetlenül érintkező, legveszélyeztetettebb embereket oltják be. 2003 óta a milliók halálát jósoló előrejelzések ellenére, világszerte mindössze 257 haláleset történt a H5N1 madárinfluenza vírus miatt. Ez a szám annyira elenyésző, hogy utólag tudjuk: nem volt mitől félni. Például annak a valószínűsége, hogy az elmúlt 5 évben önt villámcsapás sújtotta volna, sokkal nagyobb, mint annak a kockázata, hogy a madárinfluenza áldozatául essen. Ez nem tréfa, hiszen egyetlen esztendő leforgása alatt, 2004-ben 1170 ember halt meg villámcsapástól a világon...

Nézzük a mexikói adatokat. Bár kezdetben mintegy 1300 fertőzöttről beszéltek, de közülük végül is csak minden harmadik bizonyult valóban betegnek, és mint említettük, mindössze 7-en haltak meg a sertésinfluenzától. Amerikában 40, Kanadában 6, Spanyolországban 1 esetet diagnosztizáltak, de egyik beteg sem halt bele a betegségbe.