A szokások tovább viszik, gazdagítják az ünnep szépségét. Ilyenkor a gyógyfüves ember is elgondolkodik, hiszen az ünnepen túl a tavasz látható jelei is mutatkoznak már a természetben. Az éledő fák, virágok jelzik, hogy újra kezdődik, megújul minden.

A húsvéti ünnep hagyományos ételeihez a gyógyfüvek ismerője italokat, ismert és kevéssé ismert gyógyfüvek fogyasztását ajánlhatja azok számára, akik változatossá, érdekessé – és nem utolsósorban egészségessé – szeretnék tenni táplálkozásukat ezekben a napokban is.

Megríkat, de hasznos: a torma

A hagyományos húsvéti füstölt sonka és főtt tojás mellé az elmaradhatatlan tormát válasszuk ízesítésre, hiszen a torma (Armoracia laphatifolia, Armoracia rusticana) értékes gyógynövény. Őshazája Délkelet-Európa, hazánkban számos helyen, így Debrecen környékén üzemszerű termesztésének van hagyománya, „Debreceni édes” tájfajtaként ismert. Az évelő növény gyökere gyógyászati szempontból értékes mustárolajat, csípős enzimet (mirozin), illóolajakat, C-vitamint, aszpargint, arginint, glutamint, glikozidokat és aminosavakat tartalmaz, tehát antibakteriális, antioxidáns hatásúak.

A torma hatásosan alkalmazható légúti megbetegedések esetén és vírusfertőzéskor is. Enyhíti a gyomor panaszait, könnyíti az emésztést, oldja a szélgörcsöket, ezért finom íze mellett kiválóan kiegészíti, ellensúlyozza a húsvéti sonka fogyasztását. Antibakteriális hatása érvényesül a húgyúti megbetegedések, fertőzések esetén is, jelentős a vizelethajtó hatása.

Aki arra vállalkozik, hogy maga reszelje le a torma gyökerét, az ugyan „megkönnyezi” majd ezt a műveletet, de a belélegzés során hatásosan gyógykezelte önmagát. Különösen náthánál és köhögésnél hatásos a tormás inhaláció.

A népgyógyászat régóta ismeri és felhasználja külsőleg reumatikus fájdalmak ellen, de az idegzsába hatásos ellenszereként is, elsősorban bedörzsölő szerként, más gyógynövények gyökérzetének keverésével. Megfelelő szakértelemmel alkalmazva nem irritálja a bőrt. Kora tavasszal megjelenő gyenge levelei magas C-vitamin tartalmúak, salátaként vértisztításra, tavaszi fáradtság ellen fogyaszthatjuk. Később a megerősödött levelekből vitamindús töltött torma készíthető (töltött káposztához hasonló módon).

A csodás medvehagyma

Hazánkban az erdők aljnövényzetében – főként üde gyertyán- és bükkerdőkben – tömegesen megjelent már a csodálatos medvehagyma (Allium ursinum L.). Hatásos nyersen, salátaként, más zöldsaláták ízesítésére, de változatossá tehetjük vele az étrendünkben levesként, főzelékként is. Hatóanyagaiban (kéntartalmú alliin), ízvilágában közel áll a fokhagymához, gyógyászati szempontból felül is múlja azt.

Fogyasztásával számos vitaminhoz juttatjuk szervezetünket – C-, A-, B₁-, B₂-höz –, de tartalmaz jódot, szaponinokat, flavonoidokat is. Csökkenti a magas vérnyomást, gátolja a vérrögök képződését, fertőtlenít, méregtelenít, csökkenti a vércukorszintet. Szedésekor óvatosan, figyelmesen járjunk el: a medvehagyma levelei fokhagyma illatúak, külsőre nagyon hasonlóak a gyöngyvirág mérgező leveleihez. (Az utóbbiaknak nincs illatuk, és kicsit később kezdenek kibomlani.)