A dr. Jean- Pierre Després szakmai vezetésével megalakult Nemzetközi Kardiometabolikus Testület (ICCR) azzal a céllal a jött létre, hogy felhívja a nemzetközi orvostársadalom és az érintettek figyelmét a hasi elhízás szerepére a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Az ICCR évente megrendezésre kerülő szimpóziumának 2008-ban Magyarország ad otthont. A decemberi eseményre a világ legnevesebb kardiometabolikus kutatói – mint Dr. Jean-Pierre Després, a belga diabetológus, Luc Van Gaal vagy Ulf Smith, a neves svéd diabétesz szakértő – érkezik hazánkba.

Dr. Jean-Pierre Després, a kanadai Laval Egyetem több évtizedes tapasztalattal rendelkező kutatóorvosa és csapata húsz évvel ezelőtt bizonyította be, hogy a has környékén megjelenő súlyfelesleg nem csak zsírt raktároz, hanem aktív hormontermelő szerepet is ellát, így testünket folyamatosan káros anyagokkal árasztja el. A hasi elhízás, vagy köznapibb nevén „sörhas” elsősorban tehát nem esztétikai, hanem rendkívül súlyos egészségügyi probléma, és a legveszélyesebb elhízási formának számít.

Túl sok a kövér magyar

2005-ben az IDEA (International Day for the Evaluation of Abdominal obesity) vizsgálatot folytatott, amelyben 5 kontinens 63 országának közel 200 000 betege vett részt. Az eredmények lesújtóak voltak: a programban részt vevő nők háromnegyede, míg a férfiak fele hasi elhízott, és ez az állapot jelentősen megemeli a szív- és érrendszeri betegségekre való hajlamot. Egy magyarországi kutatás szerint hazánkban minden harmadik embert érint a metabolikus szindróma, azaz az állapot, amelyre a hasi elhízás, a magas vérnyomás, a magas vércukorszint és a kóros vérzsírösszetétel (diszlipidémia) jellemző. Az elmúlt években végzett számos kutatás azt támasztja alá, hogy bár a legtöbb ember esztétikai kérdésként tekint a derék környékén felhalmozódó zsírpárnákra, igazából a 21. század egyik legsürgetőbb egészségügyi problémájáról van szó.

Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb adatai szerint a halálesetek egyharmada – Magyarországon több mint a fele! – szív- és érrendszeri megbetegedések (például szívinfarktus, angina, stroke, szívroham) következménye. Az elhízás kiemelt szerepet játszik e betegségek kialakulásában. A legtöbbször – szintén a túlsúly miatt – kialakuló cukorbetegség és a magas vérnyomás még tovább fokozza a szívbetegségek megjelenésének esélyeit.

Ellenőrizzük centivel!

Férfiaknál – a köldök magasságában mérve – 102cm-nél, nőknél 88 cm-nél nagyobb haskörfogat tekinthető kórosnak. Az ennél nagyobb érték ugyanis a felhalmozott hasi zsírszövetre utal, és ettől az „ellenségtőll” mihamarabb meg kell szabadulni.

Az elhízás leggyakoribb okai közül az örökletes tényezők szerepe a legjelentősebb. A pszichés eredetű elhízás esetén jelentkezik a bulimia nervosa (zabálás, habzsolás), ilyenkor az érintettek nem mindig kövérek, mert nagy mennyiségű étel elfogyasztása után önhánytatással, hashajtással, vízhajtással, eltávolítják a felvett kalóriát. Az okok között szerepelnek egyes gyógyszerek, például a fogamzásgátlók, szteroidok, antidepresszánsok. A kóros hasi elhízás oka hormonális is lehet, például az agyalapi mirigy betegségei, policisztás petefészek-szindróma, endokrin betegségek, pl. Cushing -kór, inzulinnal kezelt cukorbetegség, pajzsmirigy alulműködés. Akinek tehát úgynevezett sörhasa van, annak – ha még nem tette meg –, érdemes utánanéznie, mitől alakulhatott ki ez a zsírfelesleg.

A felesleges kilóktól való megszabadulás legkézenfekvőbb módja a fogyókúra. A szervezetnek bizonyos kalóriamennyiségre van szüksége ahhoz, hogy napi működését fenntartsa. Ha kevesebb kalóriát viszünk be, mint amennyire a szervezetnek szüksége van, a tárolt zsír elég, így pótolja a hiányt, ez pedig fogyáshoz vezet. A fogyás másik lehetséges – és talán a legegészségesebb – módja a testmozgás. Ilyenkor a szervezet több kalóriát éget el, és logikus, hogy ha több kalória ég el, mint amennyit beviszünk, akkor csökken a testsúly.

bk