Mintegy 4000 vizsgálatra alapozták következtetéseiket. Kiderítették, hogy minden fog funkcionális kapcsolatban áll egy érzékszervvel, csigolya szegmenssel, belső elválasztású miriggyel, belső szervvel, ízülettel, sőt a pszichés és mentális állapottal is. Mindezekre a fogak és a fogágy betegségei, a szájba beépített mindenféle anyag, főleg a fémek hatással vannak. Ha ez a hatás tartós, megbetegíti az adott funkciós körhöz tartozó szervet.

A meddőség hátterében lehet gócos fog vagy hibás gyökértömés

Így fordulhat elő, hogy egy rossz gyökértömés veseműködési zavart vagy nőknél nőgyógyászati betegségeket okoz. De a lumbágó, rövidlátás, anyagcserezavar stb. hátterében is állhat valamilyen szájüregi probléma. Előfordul, hogy egy funkcionális okok nélküli meddőség hátterében egy gócos frontfog áll. Másik lehetőség, hogy egy szájüregi panasznak, fogfájdalomnak nincs fogeredete, hanem a fájós rágófog csak a gyomor-lép működési kör diszharmóniájának a tünete, és a valódi ok a gyomornyálkahártya irritációja.

Az orvosi tevékenységek során a fogorvos avatkozik be a legtöbb és a legváltozatosabb összetételű anyaggal az emberi szervezetbe. Tudjuk, hogy csak a dózistól függ, mikor válik károssá egy idegen anyag. A fogorvossal mint első gyógyítóval találkozó beteg esetében a szájüreg és a fogazat önálló holisztikus diagnosztikai rendszerként jelenik meg. Ez a rendszer az egész ember állapotát tükrözheti a fogorvos számára, így hatalmas lehetőségeket rejt a betegségmegelőzés területén is. Lássunk néhány példát erre.

A fogorvos látja, hogy túl erős a fogkőképződési hajlam, ezért javaslatot tesz epe- vagy vesekő szakirányú vizsgálatára; vagy a fognyaki eróziók egy fajtájából lehet gondolni a gyomor túlzott savtermelésére; vagy a fogak kopásából és a fogágy állapotából a stressz jelenlétére lehet következtetni. A nyelv alakja, színe, lepedéke szintén például emésztési zavarokat mutathat; gyermeknél a frontfogak feltűnő szuvasodása a szülők közti problémát tükrözheti; a túlérő fogsor által irritált nyálkahártyaseb oka lehet a hirtelen fellépő keringési zavaroknak; vagy a felső metszőfogban régóta meglévő hibás gyökértömés okozhat meddőséget – és még hosszan lehetne sorolni ennek a kapcsolatrendszernek az orvos által olvasható érdekességeit. Ezért a fogorvos szerepe óriási abban, hogy felfedezze a lehetséges fogászati okokat és elkerülje, hogy munkája során tartós funkciózavart, végső soron krónikus betegséget okozzon páciensénél.

Komplementer fogászati diagnosztikai módszerek

A biológiai fogorvos alapvetően az akadémiai, tehát a hivatalos fogorvostudomány módszereit alkalmazza – az orvos-természetgyógyászat szemléletmódjával és eszköztárával kiegészítve. A kezelések nem vesznek sokkal több időt igénybe, mint a hagyományos eljárás. Gyakorlati tapasztalatával a fogorvos azonnal látja a megjelent fogbetegség tünete és az egyéb szervi betegségek, tünetek közötti lehetséges kapcsolatot. Ezt valamilyen diagnosztikai módszerrel megerősíti, és javaslatot tesz a megoldásra. Ekkor ellátja a fogászati problémát, és ha szükséges, a beteggel közösen választanak egy terápiás módszert a távoli betegségek megoldására is.

Ilyen módszer az elektroakupunktúrás biorezonancia vizsgálat, ahol a fog és a szervezet összefüggéseit, illetve a szervezet általános energetikai állapotát, a szabályzó rendszerek (immun-, ideg- és hormonrendszer) állapotát, a beteg funkcionális állapotát vizsgálja. Azaz például az elektroakupunktúrás góckeresés és anyagtesztelés során műszerrel keressük az elhalt, krónikusan beteg fogat, ellenőrizzük a gyökértöméseket, a kihúzott fogak helyét, a fogágyat. Belső szervek krónikus betegségénél ellenőrizzük, van-e fogkapcsolat. Fogágybetegségnél, sorvadásnál a belső működési zavar okát keressük meg.