Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2021. máj. 6. (csü) – Ivett,Frida
Egész-ség

A prosztata egészsége

Szemérmes férfiak veszélyben

A prosztata (dülmirigy) a szeméremcsont és a gerinc folytatását képző farkcsont között, a kismedencében elhelyezkedő, gesztenye nagyságú szerv. Normális esetben mirigyes tapintású, puha. Idősebb korban a prosztata tapintása ettől kissé eltér, mérete növekedhet.

A prosztata rákos elfajulása esetén porc- vagy kőkemény göböket észlelünk benne, vagy az egész kőkemény szövetté alakul át.

Egy felmérés szerint száz férfi közül urológiai panasszal nyolc fordul orvoshoz, s e betegek negyede prosztatagyulladásban szenved. A húsz és hatvan év közötti férfiak urológiai panaszainak 25 százalékát okozza prosztatagyulladás, és legalább minden második férfinál egyszer előfordul a betegség, főleg fiatal- és középkorban.

A betegség kialakulása máig nem pontosan ismert, de az tudott, hogy leggyakrabban fertőzés áll a hátterében, és a kórokozók a húgycsövön keresztül jutnak be a prosztatába. Minden egyéb olyan elváltozás is elősegíti a gyulladás kialakulását, amely a vizeletürítést megnehezíti, mint a záróizom fokozott izomtónusa, a húgycső szűkülete, és ennek következtében vizeléskor fellépő nagyobb nyomás a húgycsőben.

A prosztatagyulladásnak – ami gyűjtőnév – számos formája van, így nem csoda, ha tünetei is rendkívül változatosak. Az úgynevezett bakteriális gyulladásnál a kórokozó a prosztataváladékban kimutatható. A váladékot prosztatamasszázs révén nyerik, de az esetek mintegy kétharmadában baktérium vagy egyéb kórokozó nem mutatható ki. Az utóbbiak egyébként nemcsak baktériumok, hanem gombafajok is lehetnek. Esetenként előfordulhat, hogy az előző két kórokozó az alsó húgyutakban ugyan megtalálható, de a panaszokért nem felelős.

Prosztatapanaszok

A gyakori vizelés, a vizelet nehezebb elindítása, a vékonyabb vagy megszakadó vizeletsugár, a vizelés után a hólyagban visszamaradó vizelet, a pisi elcsöpögése – különösen ötvenéves kor felett – gyakori panasz. Ezekért a prosztatán keresztül vezető húgycső átmérőjének csökkenése okolható, amit jóindulatú szövetszaporulat okoz.

Igaz, csaknem normális anatómiai viszonyok mellett is jelentkezhet vizelési panasz, amikor a húgyhólyag és a prosztata közötti úgynevezett belső záróizom nem nyílik meg eléggé. Ilyenkor a vizelet kipréseléséhez nem megfelelő a hólyag saját izomzatának összehúzódási ereje, a betegnek a hasprést is működtetni kell. Ugyancsak a hólyag működészavarával függ össze egy harmadik vizelési nehézség, amikor bár a kivezető húgyutak tágassága megfelelő, viszont a hólyag izomzata egyáltalán nem vagy nem eléggé húzódik össze ahhoz, hogy annak tartalmát maradéktalanul kiürítse.

Tekintettel arra, hogy ezek a panaszok ötvenéves kor fölött jelentkeznek, és a 65-70 év körüli férfiaknál a leggyakoribbak, a betegség egyértelműen összefügg az életkorral, és számos hormonális, idegi és egyéb változással jár együtt.

A betegség megelőzhető

Sokan a tökmagolaj kivonatára esküsznek prosztatamegnagyobbodás vagy vizelési panaszok megelőzésére. Ennek hatása tudományos vizsgálatokkal csak részben bizonyított, de az igazsághoz tartozik, hogy minden urológusnak van néhány olyan betege, ismerőse, aki hat-nyolc éve rendszeresen növényi kivonatokat szed, és állapota nem romlik vagy panaszmentes.

A prosztatabetegség gyanújánál elkerülhetetlen a végbél felőli, ujjal történő vizsgálat. A prosztata nagysága, keménysége, puhasága, fájdalmassága, formája sok információval szolgál a szakembernek. Az ultrahangvizsgálattal az urológus meg tudja állapítani a prosztata méretét, amit köbcentiméterben vagy grammban fejeznek ki. Műszer segítségével megmérhető a vizelet sugara. A beteg tölcsérbe pisil, ami egy komputerrel van összekötve, a gép kiszámolja, majd grafikusan ábrázolja a vizelés erősségét. Az átlagos, normális áramlás másodpercenként 15-20 milliliter.

A vizeletáramlás vizsgálata után azonnal újabb ultrahangos vizsgálatot végeznek, megvizsgálják a hólyagot, hogy kiürült-e, illetve hogy mennyi vizelet maradt benne. Normális esetben nincs mérhető mennyiség, de még 20-30 ml is elhanyagolhatónak számít.

Kezelési lehetőségek

Kezdeti panaszoknál a legszélesebb körben alkalmazott gyógyszerek a növényi kivonatok. Igaz, alkalmazásuk gyakorisága világszerte nagy különbséget mutat, Észak-Amerikában kevésbé, Dél-Amerikában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Közép-Európában hagyományosan gyógyítanak gyógynövénykivonatokkal. Ezek a szerek általában olcsóbbak a szintetikus gyógyszereknél, és nincs mellékhatásuk. Alkalmazásukat sokan támadták, azt állítva, hogy hatástalanok, erre azonban az utóbbi néhány év tudományos eredményei rácáfoltak. Hosszan tartó szedésük a panaszok súlyosbodását megállíthatja, esetenként erősebb gyógyszerre vagy műtétre nincs is szükség. Tény, hogy hatásmechanizmusuk összetett, részben ismeretlen, hatásuk pedig lassabban mutatkozik meg, mint néhány szintetikus gyógyszeré. A leggyakrabban a fűszerpálma gyümölcsének kivonata, a csalángyökér, a tökmag és a liliom kivonata használatos.

Súlyos esetben a műtét segít

Ha a gyógyszeres kezelés ellenére a beteg állapota tovább romlik, akkor műtéti beavatkozásra van szükség. Előfordul, hogy a páciens panaszai olyan súlyosak, hogy a gyógyszerektől nem várható eredmény. Ha a vizelet elakad, nem kerülhető meg a műtéti beavatkozás.

A prosztata nagyságától függően kétféle műtéti beavatkozás lehetséges. Az egyik úgy történik, hogy a húgycsőbe egy optikai rendszerrel összekötött hosszú fémeszközt vezetnek be, és a megszaporodott, a húgycső átmérőjét csökkentő szövetszaporulatot elektromos szerkezettel mozgatható hurok segítségével kiszedik. Ha a prosztata bizonyos nagyságot túllép, akkor a beteg alhasán haránt irányban néhány ujjnyi vágást ejtenek, felvágják a hólyagot, majd a hólyag és a húgycső találkozása körül ejtett metszés mentén, a szövetszaporulatot kihámozzák és eltávolítják.

A lézerkezelésnek különböző technikái vannak. Amikor a lézer elpárologtatja a prosztata szövetét, az azzal a hátránnyal jár, hogy a szövettani vizsgálatra nincs értékelhető anyag, így a panaszt nem okozó, ezért klinikailag fel nem ismerhető prosztatarákra szövettani vizsgálat hiányában nem derül fény. A lézeres eljárások ritkábban járnak vérzéses szövődménnyel, mint a hagyományos műtétek, ugyanakkor az eredmények lényegében megegyeznek, vagy helyenként még gyengébbek is, ezért műtét előtt a beteg életkorát, a panaszok súlyosságát, a társbetegségeket és a páciens műtéti terhelhetőségét gondosan mérlegelni kell.

Mi az, hogy BPH?

Sok vizelési probléma okozója a BPH (benignus prosztata hiperplázia) néven ismert általános vizeletürítési probléma, magyarul jóindulatú prosztatamegnagyobbodás. A betegség mindenekelőtt az ötven év feletti férfiak gondja.

A BPH akkor alakul ki, amikor a prosztatában a sejtek száma növekedni kezd, aminek következtében növekszik a mirigy mérete is. A megnagyobbodás lassan, fokozatosan történik. A legtöbb férfi észre sem veszi a BPH tüneteit, csak akkor, amikor vizeletürítése megváltozik. Ennek egyik oka, hogy amikor a prosztata megnagyobbodik, nyomást gyakorol a húgycső falára, vagyis összenyomja a húgycsövet, az beszűkül, és ezért lassul a vizelet ürítése.

A prosztata simaizmokat is tartalmaz, amelyek akaratunktól függetlenül összehúzódnak, és nyomást gyakorolnak a húgycsőre, ez is befolyásolja a normális vizeletürítést. A BPH kialakulása a húgyhólyag falának izomzatában is okozhat változásokat. Az orvosok a prosztatabántalmak kifejezést használják a BPH okozta kellemetlen tünetek együttes elnevezésére.

A tünetek megjelenése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Enyhe esetben ezt várakozó megfigyelés követi, rendszeres orvosi ellenőrzés mellett. A következő lépés a gyógyszeres kezelés, súlyos esetben sincs vész, akkor műtéti beavatkozással kiválóan gyógyítható a panasz. A lényeg, hogy ne szégyelljenek az érintettek a legkisebb panasz esetén sem orvoshoz fordulni, segítséget kérni.

Az alábbiak közül ismerős önnek valamelyik tünet?

  • Egyszerre kevesebb vizelet ürül, a korábbinál vékonyabb sugárban
  • Nehezen indul a vizelés
  • A vizelés befejezése utáni csöpögés
  • Szakaszos ürítés – hol jön, hol nem
  • Tökéletlen vizelés – úgy érzi, hogy pisilés után a húgyhólyag nem ürült ki teljesen
  • Vizeletelakadás – nem képes üríteni
  • Gyakori vizelési inger – a szokásosnál gyakrabban kell pisilni
  • Sürgető vizelési kényszer – rendkívül erős az inger
  • Éjszakai vizelés – az alvást megzavaró „kimenési” kényszer
  • Vizeletelcsöpögés – amíg kijut a mellékhelyiségig, nem képes visszatartani a pisit (gyakran jár sürgető vizelési kényszerrel)

(Forrás: Magyar Hírlap)

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com